Ahogy egyre több vállalkozás születik nap, mint nap, joggal merül fel a kérdés: Szükségünk van-e üzleti tervre? Nos, a válasz a legtöbb esetben: igen, azonban vannak kivételek is. Cikkünkben összeszedtük Nektek, miért érdemes, vagy miért nem érdemes üzleti tervet készíteni, mielőtt belevágunk valami újba.
IGEN
Pénzügyi segítség?
Ha hitelt vagy támogatást szeretnél igényelni, akkor mindenképpen szükséged van üzleti tervre. A potenciális befektetőknek, támogatóknak szükségük van arra, hogy lássák a tervezetet, mely azt bizonyítja, hogy ez a vállalkozás kifizetődő (lesz), valamint bemutatja a jövőbeni lehetőségeket. A tények és a számok fogják meggyőzni a pénzügyi támogatókat. Ennek az információ átadásnak pedig a legjobb, és sokszor az egyetlen módja az üzleti terv.
Könnyebb döntéshozatal?
Konkrét üzleti tervvel magadnak is megkönnyítheted a munkát. Ha magad előtt látod összegezve a kitűzött célokat, az egyes termékek/szolgáltatások piacon való elhelyezkedését, sokkal könnyebben tudsz majd döntéseket hozni.
Az üzleti terv megírása gyakran az első jelentős kihívás vállalkozóknak, tulajdonosoknak, mielőtt új céget indítanának. Az, hogy feketén-fehéren leírunk mindent, amit az egyes termékeidről/szolgáltatásaidról tudni kell, átfogó üzleti képet fog alkotni vállalatról, ami segít a hiányosságok, vagy az elérhetetlen célok felismerésében is. Célszerű ezeket már az elején kiküszöbölni, hogy ne feleslegesen indítsunk el egy olyan vállalkozást, ami lehet, hogy egyáltalán nem lesz nyereséges a következő 15 évben.
Segítség a megoldásban?
Sokszor társul negatív vélemény az üzleti tervek mellé, hiszen sokan azt gondolják, hogy egy üzleti terv egy rendkívül hosszú, merev és erősen strukturált dokumentum. A valóságban azonban nem teljesen így van: ez egy rugalmas, változó és dinamikus eszköz, amely segít kreatívan gondolkodni és új megoldásokat találni egyes nehezebb üzleti kihívásokra.
NEM
Feleseleges időpocsékolás?
Üzleti tervet írni nem a legkellemesebb és a legrövidebb feladat. Ha egyes területeken nincs meg a kellő szakértelmünk, akkor akár hosszú órákat is elvehet az amúgy is drága időnkből. Lehet a fejünkben egy körvonal arról, hogy mit is szeretnénk elérni a közeljövőben újonnan induló vállalkozásunkkal, és ez is elég lehet ahhoz, hogy meghatározzuk, milyen lépéseket kell megtennünk annak érdekében, hogy elérjük céljainkat.
Nem valós?
Az egyetlen megbízható teszt a valóság. Leírhatunk egy idealizált üzleti tervet, miszerint az első év végére milliós nagyságú nyereség fogja ütni a markunkat (ez a valóságban nem nagyon szokott előfordulni), de ez valószínűleg nem fog konkrétumokon alapulni. A piackutató technikák, amelyek megpróbálják megjósolni a piacnak egy új vállalkozásra adott válaszát, költségesek lehetnek, és gyakran megbízhatatlanok is. Elvégre senki sem látja, mit hoz a jövő.
Túl gyakran, az üzleti tervet a bizonytalanság kiküszöbölésére szolgáló mechanizmusnak tekintik, azonban vannak olyan dolgok, amiket nem láthatunk előre. Fogadd el a bizonytalanságot normaként! Soha nem fogod tudni kikerülni az összes bizonytalan tényezőt, így jobb, ha inkább elfogadjuk ezt, és inkább lépésenként tervezzük meg, hogy mit is szükséges csinálnunk.
Elveszthetjük a lendületünket?
Ha túl sokat várunk, mielőtt belevágnák az üzletbe, elveszik a lendületünk. Ha hosszú órákon keresztül kell piackutatást, pénzügyi számításokat végeznünk, az könnyen elveheti kezdeti motivációnkat és lelkesedésünket. És mire elkészülünk az üzleti tervünkkel, beáll egy új változás a piacon. Ez pedig arra fog kényszeríteni minket, hogy ismét átszámoljuk, átírjunk mindent. Ez pedig már a lelkesítő kategórián jóval kívül esik.